Rendszer irányelvei, kitöltési útmutató

Az adatvédelmi tájékoztatóban jogi szempontból megkapták a szakmai ismertetést, néhány szót a sportvonatkozásról. Több kollégám felvetette azt a „veszélyt”, hogy élsportolókról nem fognak adatot szolgáltatni, mert nem szerencsés, ha a leendő ellenfél tudomást szerez erről. Nos, a sérülések egy részéről eleve tud: látja a TV/stream közvetítésben, leírja a nyomtatott vagy/és elektronikus sajtó, kiszivároghat csapattárstól vagy a csapat környezetében tevékenykedőktől vagy akár a kórházi/rendelői ellátás során sportban járatos másik beteg felismeri a sántító vagy felkötött karú sportolót a folyosón, röntgen/UH/stb. vizsgálatra várva. Nem ebből a rendszerből szivárog ki! Ez a rendszer a sérülések/ártalmak előfordulásának, annak okai, a sportági jellegzetességek felméréséről szól. Ahhoz tudnám hasonlítani, mint mikor pl. a Közlekedésrendészet kiad egy közleményt, hogy 2023-hoz képest 2024-ben X %-al nőtt a vasúti átjárókban bekövetkezett balesetek száma, ennek következtében Y %-al a halálos kimenetel, Z %-al a maradandó fogyatékosságot eredményező végkimenetel. Aki elolvassa magába néz, elgondolkozik, óvatosabb lesz, de nem tudja meg, hogy a szomszéd, a volt általános iskolabeli osztálytárs, jelenlegi munkatárs volt-e a baleset okozója/elszenvedője. Pedig az ilyen esetekben (nyilvánvalóan és természetesen) az okozó/károsult neve, címe, születési ideje, helye, anyuka neve, autó típusa, színe, stb. mind-mind fel van jegyezve. Mi NEM kérünk semmilyen személyes adatot, egyet sem! Az, hogy pl. 23 éves bokasérült kosárlabdázó férfi, sok mindenkire illik… Csak és kizárólag az történik, hogy a rendszer a már meglevő több száz majd remélhetőleg ezer eset mellett egy további „strigulát húz” például 23 éveseknél, a férfiaknál, a kosárlabdázóknál, bokasérüléseknél, stb.

Általános alapfogalmak – számos orvosi nyelvben használt latin vagy latin eredetű kifejezés a nem egészségügyi képesítésű emberek számára nyilván nem érthető, esetleg félreérthető, mint ahogy a „fázis” kifejezés is mást jelent a villanyszerelőknek, mint a nem villanyszerelőknek... Ezért a „kitöltési lehetőség nem egészségügyi képesítésűek számára” nevű/című kitöltési lehetőségben a szakkifejezések magyar változatát IS ismertetjük, pl. ahogy a Testnevelési Főiskolán/Egyetemen oktatják illetve éljenek azzal a lehetőséggel, hogy a sérülés után végzett orvosi vizsgálat után kapott ambuláns lapon/zárójelentésen feltüntetett kifejezésekből is kiindulhatnak, „puskázzanak”. Erre a lehetőségre fel is hívjuk a figyelmet a kérdésfelvetésénél. Számos esetben fényképpel, azon feltüntetett nyilakkal igyekszünk segíteni az értelmezésben. Például a felkart „távolító” illetve „közelítő” izmok esetén a képekre szerkesztett nyilakkal illusztráljuk a mozgás irányát. Hasonló módon például a „sérülés mechanizmusa” kérdésnél, ahol az ízületre ható erők irányát kívánjuk tisztázni, a „valgus” kifejezés nem egészségügyiseknek nyilván ismeretlen, a képeken látható nyilakra támaszkodhatnak.

Néhány sokszor előforduló fontos, gyakran félreértett fogalmat már itt tisztázzunk: sportsérülés – egyszeri erőbehatásra kialakuló, azonnali következményekkel járó kóros elváltozás sportártalom – mikrosérülések összegződéséből, halmozódásából, túlterhelésből adódó fokozatosan kialakuló, eleinte panaszt alig okozó, idővel súlyosbodó kóros állapot ficam – az ízületet alkotó csontok közül az egyik TARTÓSAN elhagyja a helyét. Ennek szellemében a sportéletben nagyon gyakori boka sérülés („kiment a bokám”), amikor a külboka szalagja(i) sérül(nek), de az izmok azonnal helyreállítják az eredeti helyzetet, NEM ficam.

A belépés nem igényel semmilyen kódot, felhasználó nevet, jelszót, az „új esemény” gombra kattintva tudnak azonnal a lényegre térni, jönnek a kérdések és a megfelelő cellára kattintva tudnak válaszolni. Kizárólag egy e-mail címet kérdez a rendszer, ahova a sérülés regisztrálása után elküld egy kódot, ami 1 hónapig „él”. Ezt a kódot használva lehet szükség esetén módosítani a korábban bevitt adatokat. Ez a kód is „egyszer használatos”, az e-mail címet pedig a rendszer az adatkezelési fejezetben leírt módon a kód kiküldése után TÖRLI!

Belépés után a program felteszi a kérdést, hogy új sérülést kíván-e regisztrálni (új esemény) vagy egy korábbit kíván módosítani (esemény módosítása). Utóbbi esetben megkérdezi a módosítás okát majd a módosítani kívánt részt. Válasz megadása után a rendszer megnyitja a módosítani kívánt részt és onnan az alábbiaknak megfelelően lehet „kattintgatni”.

Az adatok megbízhatóságának „kézben tartása” miatt a rendszer a kitöltő egészségügyi jártasságát is rögzíti (3 kategória: egészségügyi képzettségű – orvos, asszisztens, gyógytornász, stb. / egészségügyi alapfogalmakkal rendelkezők – edzők, masszőrök, testnevelő tanárok / valamint nem egészségügyi képzettségűek) majd új sérülés esetén a sérült még nem a sérüléssel kapcsolatos adatait rögzítjük, mint: kor, nem, hány éve sportol, sportszint (szabadidősöknél sportolás gyakorisága), sérülés okozta van a háttérben vagy sérülés nélkül léptek fel a panaszok, oldaliság, oldaliság dominancia, ha nem baleset volt a háttérben, a panaszok fennállásának ideje. A program azt is megkérdezi, hogy egyszeres vagy többszörös sérülést szenvedett-e el a sérült. Általában egyszeres sérülésről van szó, pl. bőr metszett/vágott sebe, bokatörés, izomszakadás. De előfordulhat többszörös sérülés is, ahol 2 csoportot különít el a rendszer. Többszörös sérülés egy testtájon pl. nyílt törés (csont törik, de a bőr is sérül) vagy csonttörés szalagszakadással. Ezzel szemben többszörös sérülés több testtájon, ha pl. egy kerékpáros bukás következtében a klucscsont törés mellett térd- és csípőtájon horzsolásos bőrsérülés is van, stb., bármilyen kombináció előfordulhat. „Többszörös sérülés” jelölés esetén az első sérülés regisztrálása után a program felajánl egy „következő sérülés” lehetőséget, amire kattintva a „testtáj” bekezdésben foglaltak szerint, előző sérüléshez hasonlóan kell feltölteni a sérülés jellemzőit. A végén ismét megjelenik a „következő sérülés” lehetősége. Ha már az összeset feltöltöttük, akkor a „lezárás” gombra kell kattintani. Az „egyszeres/többszörös sérülés” tisztázása után már a sérülés körülményei következnek (edzés- vagy versenybaleset), saját” sportági vagy „idegen” sportági mozgás volt-e a háttérben, ha edzésen sérült, milyen jellegűn (állóképességet vagy erőt fejlesztőn, esetleg technikain vagy versenyszimulációson), mi volt a sérülés oka (pl. sportszer, talaj, ütközés, esés, stb.), mi volt a sérülés mechanizmusa (milyen irányú erő hatott az ízületre, elrugaszkodás vagy talajfogás közben sérült, stb.), Ezt követően sportágra kérdez rá a rendszer illetve annak melyik szakágát űzi a sérült (pl. kajak vagy kenu, birkózásban szabad- vagy közöttfogás, stb.), csapatjátékokban mi a sérült posztja, bizonyos sportágakban mikor következett be a sérülés.

Ezek után jönnek a testtájra vonatkozó kérdések, az általános „fej-nyak, törzs, felső végtag, alsó végtag” bontás után további szűkítés jön (pl. felső végtagon: vállöv-felkar, könyök-alkar, csukló-kéz). Ezt követően a szövetre kérdez rá a rendszer (bőr, izom, ín, csont, ficam/szalag, egyéb). Az „egyéb” kategória foglalja magában egyrészt a nem mozgásszervi elváltozásokat, pl. a „fej-nyak”-nál a szemészet, gégészet, fogászat tárgykörébe tartozó sérüléseket, törzsnél az urológiai vagy hasi sebészethez köthető sérüléseket is ide sorolom. Ide tartozik minden testtájon a nem sérülés eredetű, tehát az ártalmakhoz köthető panaszok zöme, mint pl. a talpi bőnye gyulladása, szakadása, a különböző ín illetve ínhüvelygyulladások. Azért „zöme”, mert pl. a fáradásos csonttörés a csonttörések fajtái között van felsorolva. Törések esetén mind a helyet, mind a törés fajtáját megkérdezi a program. Ezért is célszerű előbb az edzőpályán tájékozódni. Az ér- és idegsérülések külön kategóriát képeznek.

Ezeket a csoportosításokat lehet(ne) másképpen is elvégezni, de egy regiszter csak egyféle séma alpján működhet. Emiatt adódhat akár némi értetlenkedés, hogy pl. a felső végtagnál a felkarcsont miért van „darabolva”, hogy lehet, hogy a feje, nyaka és teste mellet nem jelenik meg a testtávoli vége. Nevéből adódóan a „vállöv-felkar” részben nem szerepelhet a „könyök-alkar” részhez jobban illő testtávoli (distalis) rész. Úgy gondoltam, hogy kompaktabb, logikusabb, ha funkcionális egységként történik a felosztás, hiszen így egy testtáj összes szövetét „egy kalap” alá lehet vonni. Az is határeset, hogy pl. a csípőcsontot hova soroljuk – lehet a törzshöz, hiszen vita nélkül oda is tartozhat, de miután a csípőízület vápáját képezi, az alsó végtaghoz is sorolható lenne. Minden bizonnyal mindkét megoldásnak lennének hívei. És ellenzői. Én a törzshöz soroltam… Hasonló a helyzet pl. a nagy mellizommal, hiszen a törzsön helyezkedik el, de a felső végtag mozgatásában van szerepe, oda is sorolható. A légcsősérüléseket a fej-nyak fejezetben fogják találni, de a tüdő állományának a sérülését a „törzs” fejezetben tudják rögzíteni. A deltaizom több része különböző funkciókat lát el, bonyolítaná a helyzetet, ha még tovább bontanánk, hogy az elülső, középső vagy hátsó része sérült-e, más hasonló esetek miatt ez az oka, hogy az izomsérüléseket funkció szerint csoportosítottam (ki- vagy becsavaró/rotáló, extendáló/nyújtó vagy flectáló/hajlító, abdukáló/távolító vagy addukáló/közelítő) és nem külön-külön izmonként. Ha egy funkciót több izom lát el, nehézkes, több vizsgálatot igénylő, időtrabló az elkülönítésük, szakirányú tudás szükséges, nem várható el nem traumatológiai-ortopédiai szakképesítéssel rendelkező személyektől. És számos további példát lehetne mondani. Igyekeztem erre felhívni a figyelmet, a határeseteknél szerepel, hogy hol kereshetők még illetve találhatók a vitatható besorolású anatómai képletek. Persze lehet ez is későbbi fejlesztés iránya.

Nehezen eldönthető kérdés volt az is, hogy meddig terjedjen a felmérés. Nem akartam elriasztani senkit (túl bonyolult, sokáig tart a kitöltés, számomra ismeretlen fogalmak vannak benne, stb. – tehát inkább nem töltöm fel az információkat / rosszabb esetben „vaktában” kattintgatok). Ezért pl. a töréseknél csak az adott csont helyére (test vagy a proximális/testközeli vagy distalis/testtávoli vége) kérdez rá a rendszer és a törés típusára (darabos, szilánkos, elmozdulással járó-e, ízületbe hatol-e, stb.), nem szerepelnek a napi traumatológiai munkát végzőket segítő különböző beosztások, nincs a kérdések között a Monteggia, Galeazzi törés, nem lesz Weber beosztás. A sérült nagy erek és idegek nem lesznek külön-külön részletezve. Természetesen ezek részletezése, mint a törések elmozdulása irányak rögzítése (stb.) is meg lehet később fontolni.

Kitöltésre két lehetőséget kínál a program. A sérülések/ártalmak egy részét egészségügyi dolgozó (sportorvos, sportsebész vagy asszisztenseik, gyógytornász) fogja kitölteni, így ebben az esetben a latin(os) szakkifejezésekkel lehet találkozni (adatszolgáltatás eü-i dolgozók részére). A másik esetben, amikor a szabadidős, sportorvosi engedélyhez nem kötött sportágakban szereplők sérüléseit/ártalmait kell regisztrálni (adatszolgáltatás nem eü-i szakemberek részére), ott lehetőleg magyar kifejezésekkel is élünk (ezt illusztrálta 1 illetve 2 bekezdéssel korábban a „dupla” fogalmazás), sok esetben fényképeken (előfordulhat, hogy rajzok lesznek) történő jelölésekkel igyekszünk könnyíteni az értelmezést. Itt általában duplán, mind magyar, mind latin kifejezéseket is találnak, mert így „le lehet lopni” az ambuláns lapról vagy zárójelentésről, hogy mit állapítottak meg a kórházban vagy rendelőben. Nem egészségügyisek használják ki ezt a lehetőséget! Az adatok megbízhatóságának „kézben tartása” miatt a rendszer a kitöltő egészségügyi jártasságát is rögzíti (3 kategória: egészségügyi képzettségű – orvos, asszisztensnő, gyógytornász, stb. / egészségügyi alapfogalmakkal rendelkezők – edzők, masszőrök, testnevelő tanárok / valamint nem egészségügyi képzettségűek).

A rendszer a kérdés megválaszolása (rákattintás) után automatikusan a következő kérdést „dobja fel”, ne keressenek „tovább” gombot az esetek többségében. Azonban egyes esetekben előfordul, hogy több válasz is lehetséges (pl. egy törés lehet egyszerre elmozdulás nélküli ÉS izületbe hatoló is, sajnos előfordul, hogy nem csak egy fog sérül egy ütés következtében. Ahol több válasz is lehetséges, ott szerepelni fog a „tovább” gomb, ne frusztráljon senkit, hogy melyik sérülést rögzítse a több lehetségesből. Mindegyiket és utána utasítsa a rendszert a „tovább” gombra kattintással a következő kérdés feltevésére.

A félreértelmezések elkerülése miatt csaknem minden alkalommal megjelenő bal felső sarki „V1” jel segít megoldani a problémát. Ez a jel azt jelenti, hogy a félreértés (vagy egyéb ok) miatti rossz kattintás után idekattintva „Visszamegyünk 1” lépésnyit, a rendszer törli az előző kattintást és ismét felteszi a korábbi „kérdést”. A jobb felső sarokban szereplő „VE” pedig azt jelenti, hogy „Vissza az Elejére”. Így újra tudjuk kezdeni ez egész kérdéssort. Ezáltal korrigálhatók illetve megelőzhetők az esetleges hibák, számuk csökkenthető.

Van lehetőség a bevitt információk későbbi módosítására is (belépés utáni első kérdés „esemény módosítása”). Előfordulhat, hogy az első diagnózis alapján végzett kezelés eredménytelen, a további vizsgálatok után (pl. később készül egy labor vizsgálat, UH/CT/MRI, góckutatás) pedig változik a diagnózis/kórisme. Ebben az esetben ismételt bejelentkezés utáni teendőket lásd második bekezdésben. A felesleges módosítások elkerülése érdekében célszerű az adatokat néhány nap múlva, az orvosi vizsgálatok után feltölteni.

Minden regisztrálás zárásánál adva van a lehetőség (az utolsó képernyőn a „Lezárás, validálás” alatt az „Észrevétel, megjegyzés” felületen) arra, hogy leírják/leírjátok, mi maradt ki, mi nem egyértelmű, félreérthető, esetleg a kitöltő szerint mi felesleges, stb., majd az alatta levő felületre kattintva a rendszer elküldi a szerkesztőnek az üzenetet. Így meg tudják osztani velem a véleményüket. Sok azonos észrevétel után természetesen van/lesz lehetőség a módosításra. Ugyan több éve foglalkoztat a regiszter ötlete (lásd 2018 és 2023 évi Sportorvosi Kongresszus absztrakt füzeteit), és sok kollégával konzultáltam, de azért előfordulhat, hogy valami félrecsúszott (lásd sakkvakság)… Jelezzék, jelezzétek.

Például már ennél az egyszerű kérdésnél is felmerülhetnek problémák, hogy bizonyos sportágakat hova soroljunk. Az 2028 évi olimpián evezésben bemutatkozó beach-sprint megragad? Vagy a softball példáját követve a következőn már nem fog szerepelni? Lacrosse? Braek-tánc? Olimpiai vagy nem olimpiai sportágak? Hogy ne kelljen sokszor módosítani a szoftveren, ezeket a nem „őshonos” sportokat az „egyéb sportágak” csoportjába soroltam, tehát, ha valamit nem találnak/találtok, az „egyéb” kategóriát is érdemes megnézni, de leginkább az „edzőpályát”…

Mi legyen a labdarúgás szakágaival (kispályás, teremfoci, futsal, ketrecfoci, strandfoci, footgolf, lábtenisz, lábtoll-labda, sepak-takraw, freestyle, teqball, stb.) – szedjük szét vagy maradjanak egy kategóriában? Vagy a lábtoll-labdát, teqballt soroljuk a tenisz/asztalitenisz/tollaslabda „alcsoportjába”?

Hasonlóan nehéz az az egyszerűnek tűnő kérdés is, hogy mikor következett be a sérülés. A labdarúgó mérkőzés 64. percében. Rendben, de lehet, hogy a sérültet csak 4 perccel korábban cserélték be. Akivel ütközött viszont már a félidőben állt be. És mi a helyzet azokban a sportágakban, ahol korlátlanok a csere lehetőségei (pl. kézi- és kosárlabda, jégkorong), „oda-vissza” alapon is? Mennyit volt padon a sérülés előtt (lehet, hogy az utolsó percben sérült meg, de előtte 40 percet ült a cserepadon, így nem a fáradtság, hanem a bemelegítés hiánya lehet inkább az ok)? Így maradtam a hagyományos beosztás mellett, a mérkőzés mely szakaszában következett be a sérülés…

És mindenre nem lehet gondolni. Kajak-kenu válogatott keretorvosaként elláttam lőtt sérülést is. Kajakosok-kenusok-evezősök és horgászok között előfordulnak nézeteltérések, ebből fakadóan dolgozott a légpuska, de tudok külföldi késes sérülést is. Ez sportsérülés? Ha egy néző bedob egy sörösdobozt és megsérül egy játékos vagy a játékvezető az sportsérülés vagy garázdaság? Valószínűleg itt is megoszlanak a vélemények. Józan belátásukra/belátásotokra bízom.

Amennyiben a kitöltök zöme elégedett lesz, és sokan töltik ki, sok érdemleges adatunk lesz, ÉS LESZ IGÉNY, akkor van lehetőség további fejlesztésekre. Például szakmailag nagyon érdekes kérdés az, hogy a térdvédők, bokavédők (brace-k) mennyire védenek, a sérülés pillanatában használta-e a sérült. Hasonlóképpen az is indokolt kérdés lehet(ne), hogy az adott testtájon ez az első sérülés vagy „rásérülésről" van-e szó. Sok információt adhat(na) az is, hogy mennyi idő telt el a sérülés és az első vizsgálat illetve az első vizsgálat és végleges diagnózis között. A kettő együtt mennyi? Azonban ez sok-sok módosítást igényelne, amire talán nem lenne elég motivációja a kitöltőknek, főállású adminisztrátorok, akik figyelnék ezeket az eseteket és rákérdeznének még lázálmomban sem fordulnak elő… Szándékaink szerint regisztrálnánk azokat az ártalmakat is, melyek nem sorolhatók a hagyományos, főleg köznapi értelemben vett „sérülés és ártalom” kategóriába, melyek azonban akár életet fenyegetőek, tragikus végűek is lehetnek, mint pl. a hirtelen szívhalál, hőguta, napszúrás, kiszáradás, stb.

Nem akartam sokat markoló szarka lenni.